Kik voltak a Bakonyi betyártörténelem legismertebb alakjai?
Betyárjaink megítélése sokat változott a történelem során, azonban a 18. században romantikus és szentimentális aranykorát élte a betyárság szabad és izgalmakkal teli életmódja. A hatalom változott, a köznép ellenszenve nőtt, és az erőszakos besorozás és katonának való elhurcolás elől menekülő férfiak az ellenállás és bátorság megtestesítői lettek. A legnagyobb fordulatot az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hozta, amikor sok magyar honvéd és forradalmár választotta a bujdosó életet. Az osztrák hatalom az elnyomással azonosult, gyűlölet és megvetés társult nevükhöz. Az erőszakos elhurcolás ellen küzdő és menekülő zsellérek, parasztfiúk sorra hagyták el otthonukat és álltak be az erdei összeverődött brigádok közé. Ebben az időszakban váltak közönséges lókötőkből népi hősökké a bakonyi betyár híres alakjai.
Betyárjaink megítélése sokat változott a történelem során, azonban a 18. században romantikus és szentimentális aranykorát élte a betyárság szabad és izgalmakkal teli életmódja. A hatalom változott, a köznép ellenszenve nőtt, és az erőszakos besorozás és katonának való elhurcolás elől menekülő férfiak az ellenállás és bátorság megtestesítői lettek. A legnagyobb fordulatot az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hozta, amikor sok magyar honvéd és forradalmár választotta a bujdosó életet. Az osztrák hatalom az elnyomással azonosult, gyűlölet és megvetés társult nevükhöz. Az erőszakos elhurcolás ellen küzdő és menekülő zsellérek, parasztfiúk sorra hagyták el otthonukat és álltak be az erdei összeverődött brigádok közé. Ebben az időszakan váltak közönséges lókötőkből népi hősökké.
Sobri Jóska legendája
Az egyik leghíresebb bakonyi betyár Sobri Jóska volt, születési nevén Papp József. Édesapja származott Soborról, így talán innen jöhetett a ragadványnév. Betyárunk első hírhedt bűntette egy közönséges disznólopás volt, amely után két évet börtönben töltött. Szabadulása után sem „javult” meg emberünk, és végül beállt a betyárok közé az igazságszolgáltatás elől való menekülés közben. Egészen nagy csapata verbuválódott össze, legtöbbször papokat és kereskedőket raboltak ki. Többször is megesett azonban, hogy „nagylelkűségből” hagyott hátra értékes holmikat a meglopott családoknak, így megítélése csak pozitív felütést kapott. Erre valószínűleg az is rásegített, hogy a kor körözési plakátjain is igen jóképű fiatalembernek festették le.
Az egyik leghíresebb bakonyi betyár Sobri Jóska volt, születési nevén Papp József. Édesapja származott Soborról, így talán innen jöhetett a ragadványnév. Betyárunk első hírhedt bűntette egy közönséges disznólopás volt, amely után két évet börtönben töltött. Szabadulása után sem „javult” meg emberünk, és végül beállt a betyárok közé az igazságszolgáltatás elől való menekülés közben. Egészen nagy csapata verbuválódott össze, legtöbbször papokat és kereskedőket raboltak ki. Többször is megesett azonban, hogy „nagylelkűségből” hagyott hátra értékes holmikat a meglopott családoknak, így megítélése csak pozitív felütést kapott. Erre valószínűleg az is rásegített, hogy a kor körözési plakátjain is igen jóképű fiatalembernek festették le.
Sobri Jóska azonban az 1830-as évek elején kirabolt egy századost, amivel nagy fába vágta a fejszéjét. 100 forintos vérdíjat tűztek ki a fejére, és egyre több megyében keresték őt és társait. Néhány cimboráját ’36-ban elkapták és akasztófa lett a sorsuk. Sobri és pár társa még pár hónapig bujkálni tudott, de végül őket is utolérte a gátlástalan igazságszolgáltatás és nekik rontottak. Sobri sokáig küzdött és végeláthatatlanul tüzelt az ellenségre, de mikor rájött, hogy bekerítették, s nincs menekvés számára, saját szívébe eresztette golyóját. Így lett hát vége a hírhedt Sobri Jóskának. A köznép sokáig azonban nem tudta őt elengedi. A személyét övező misztikum addig-addig táplálta az emberek képzeletét, hogy még azt is beszélték, hogy az Újkontinensre hajózott és ott élt boldogan, amíg meg nem halt.
Milfajt Ferkó, a hű csatlós
Milfajt Ferkó juhászcsaládba született 1807-ben, és urasági inasként is szolgált fiatalkorában. Azonban őt is katonának akarták elhurcolni, amelyet megtagadott, s két év börtönre, valamint félévente 25 botütésre ítélték. Ezek után adta bujdosásra a fejét, s találkozott Sobri Jóskával, akinek végül alvezérévé nőtte ki magát. Tanult volt, tudott írni és olvasni, ez nagy hasznára vált a betyárvezérnek. Milfajt Ferkó és csapata is részt vett azonban annak a bizonyos századosnak, Hunkár Antalnak a kirablásában. Vérdíj került az ő fejére is, s egy szerencsétlen kocsmai baleset után, amelynek során saját fegyverével lőtték lábon, elkapták őket a katonák, és 1836-ban karácsony napján végezték az akasztófán. Azonban Milfajt Ferkó valóban romantikus betyár volt, verseket is írt, és halálának napján is rímekkel búcsúzott kalandos életétől.
Milfajt Ferkó, a hű csatlós
Milfajt Ferkó juhászcsaládba született 1807-ben, és urasági inasként is szolgált fiatalkorában. Azonban őt is katonának akarták elhurcolni, amelyet megtagadott, s két év börtönre, valamint félévente 25 botütésre ítélték. Ezek után adta bujdosásra a fejét, s találkozott Sobri Jóskával, akinek végül alvezérévé nőtte ki magát. Tanult volt, tudott írni és olvasni, ez nagy hasznára vált a betyárvezérnek. Milfajt Ferkó és csapata is részt vett azonban annak a bizonyos századosnak, Hunkár Antalnak a kirablásában. Vérdíj került az ő fejére is, s egy szerencsétlen kocsmai baleset után, amelynek során saját fegyverével lőtték lábon, elkapták őket a katonák, és 1836-ban karácsony napján végezték az akasztófán. Azonban Milfajt Ferkó valóban romantikus betyár volt, verseket is írt, és halálának napján is rímekkel búcsúzott kalandos életétől.
Savanyú Jóska, az utolsó hírhedt bakonyi betyár
Savanyú Jóska betyárunk Sobri Jóska halála után pár évvel látott napvilágot. az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc után a fokozódó indulatok korában vált betyárrá. Tizenkét éves volt, amikor birkalopás miatt kényszerült bujdosásra. Habár ez egyfajta beavatási szertartásnak minősült a juhászok között, merthogy Savanyú Jóska is juhászcsalád sarja volt, mégis menekülnie kellett a törvény elől. Észak-Dunántúl térségét egészében bejárta, többször került rácsok mögé, de változásra nem adta a fejét. Végül három megye kerestette, és 1000 forintos vérdíj került a fejére. Több történet is szól az elfogásukról, amely után több mint 20 évet töltött rácsok mögött. Végül megkegyelmeztek neki, és szabóságot nyitott. Sokáig azonban nem mívelte mesterségét, mert búcsúlevele szerint erős reumás fájdalmai a sírba vitték. Ez volt hát Savanyú Jóska meséje.
Savanyú Jóska betyárunk Sobri Jóska halála után pár évvel látott napvilágot. az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc után a fokozódó indulatok korában vált betyárrá. Tizenkét éves volt, amikor birkalopás miatt kényszerült bujdosásra. Habár ez egyfajta beavatási szertartásnak minősült a juhászok között, merthogy Savanyú Jóska is juhászcsalád sarja volt, mégis menekülnie kellett a törvény elől. Észak-Dunántúl térségét egészében bejárta, többször került rácsok mögé, de változásra nem adta a fejét. Végül három megye kerestette, és 1000 forintos vérdíj került a fejére. Több történet is szól az elfogásukról, amely után több mint 20 évet töltött rácsok mögött. Végül megkegyelmeztek neki, és szabóságot nyitott. Sokáig azonban nem mívelte mesterségét, mert búcsúlevele szerint erős reumás fájdalmai a sírba vitték. Ez volt hát Savanyú Jóska meséje.
